Transzfer hatás

„Általános tapasztalat, hogy ezek az iskolák minden más tárgyból is jobb eredményt mutatnak föl.” (Visszatekintés III., A kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola új épületének felavatásán – Beszéd 1964)

„Tagadhatatlan, hogy a napi muzsikálás és éneklés szellemileg felfrissíti a gyerekeket[…]” (Visszatekintés III., Önarckép 1965)

„[…]a zenének van valamilyen ösztönző ereje, és fogékonyabbá teszi az elmét minden más tárgy iránt is: elevenebbé, koncentráltabbá, felfrissítve testet-lelket.” (Visszatekintés III., Zenei nevelés, zenei általános iskola – Nyilatkozat 1965)

„[…]a zenével nemcsak zenét tanulunk. […] az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. […] egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részét. […] Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti a csírájában minden emberben meglévő zeneérzéket, ezzel megadja a zenei műveltség alapját, amivel aztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét. […]

Ezek a gyerekek jobban számolnak, mert a szám nem elvont fogalom nekik, testükben érzik a ritmussal. Hamarabb olvasnak folyékonyan, mert a mondatban érzik, éreztetik az összefüggő zenei formát. Szebben, pontosabban írnak, mert a kottaírás nagyobb vigyázatra szoktat, ott egy kissé félrecsúszott pont már más hangot jelent. A helyesírást is gyorsabban megtanulják, grafikai érzékük is fejlődik. Végül: nő a gyermek önérzete; […] A gyermek emberi fejlődésének nincs ennél hatásosabb eszköze.” (Visszatekintés I., Tanügyi bácsik! Engedjétek énekelni a gyermekeket! 1956)

„[…]a zenetanulás […] megkönnyíti a számtant a ritmussal, a folyékony olvasást a dallammal, a szép- és helyesírást. A kottaírás nagyobb pontosságra szoktat, grafikai érzéket fejleszt, az éneklés a szótagok élesebb megfigyelésére, pontosabb kiejtésére, helyesebb artikulációra tanít; jó lélegzés, bátrabb fellépés, fejlettebb hallás, fokozott testi egészség […], jó közérzet, derűs hangulat. Megannyi, munkakedvet fokozó mellékes járulék[…]” (Visszatekintés III., Egy kis számadás – Előadás a Magyar Zeneművészek Szövetségében 1962)

„A zene elemei külön-külön is értékes nevelő eszközök. A ritmus figyelmet, koncentrációt, határozottságot, beidegző képességet fejleszt. A dallam az érzés világát nyitja meg. Az erőfokok változása, a hangszín: hallószervünk élesítője. Az ének végül oly sokoldalú testi működés, hogy testnevelő hatása is felmérhetetlen, – ha tán valakinek a léleknevelés nem volna fontos. Egészségi haszna közismert; erről külön könyveket írtak.” (Visszatekintés I., Zene az óvodában 1941)

„[…]a túlterheltségtől való félelem. Csakhogy a jól vezetett énekóra nem teher, hanem üdülés, derű és jókedv forrása. Akárhányszor látni, hogy a kis emberek valósággal felvillanyozva, boldogan jönnek ki az énekóráról.” (Visszatekintés I., Vidéki város zeneélete – Előadás Nyíregyházán 1937)

„[…]több pedagógus észrevette, hogy a helyesírás és énektudás közt szoros összefüggés van. A jobb énekesnek jobb a helyesírása. Érthető: a kiejtés énekben fokozottan érvényesül, s ezáltal a fül a közönséges beszédben is fogékonyabb lesz a finomabb árnyalatok iránt. Tisztább hangképzetei pontosabb írásra vezetik. Íme az éneknek egy kellőleg még ki nem fejtett és ki nem aknázott hatása a nyelvtudásra.” (Visszatekintés I., A szerzők megjegyzései a „Szó-Mi” népiskolai énektankönyv bírálatára 1943)

„Számomra a legnevezetesebb előadás a Kokas Kláráé volt, aki párhuzamos csoportok megfigyelése alapján, kísérletekkel bebizonyította, hogy a zenélő, éneklő gyerekek már az óvodában is sokkal jobban fejlődnek testileg is, szellemileg is, mint a nem éneklők vagy keveset éneklők. […] az egész ember fejlődését javítjuk ezzel.” (Visszatekintés III., Az ISME budapesti konferenciájáról – Nyilatkozat 1964) 

Technika

„A technika sem lehet tartós ellensége a zenének. Hisz zenei vonatkozású találmányai soha nem sejtett eszközeit teremtették meg a zene terjesztésének. Csak idő és nevelés kérdése, hogy mindezek az eszközök az igazi, értékes művészetet szolgálják.” (Visszatekintés II., Bartók Béláról – Elnöki megnyitó a Bartók Emlékbizottság díszülésén 1956)

„Az egész tantervben még mindig túlsúlyban van az értelmi fejlesztés az érzelmi rovására. Számológépeket nevelünk, akiket fölöslegessé tesz az elektronikus számológép. Szűkkeblű embereket, akik semmi nagy és szép iránt nem tudnak lelkesedni. A technika és természettudomány egyoldalú, utilitarisztikus művelése az érzelmi élet és a művészi érzék sorvadásához vezethet.” (Visszatekintés III., Egy kis számadás – Előadás a Magyar Zeneművészek Szövetségében 1962)

„Az élet túlságosan elgépiesedik. Sok ember beéri a lemezekkel, sohase megy el, hogy élő zenét hallgasson.” (Visszatekintés III., Dartmouth kerekasztalánál – Felszólalások 1965)

„[…]csak végszükségből gépzene! Hamis képet ad, még a legtökéletesebb sztereó készülék sem pótol egy bármily szerény élőzenét.” (Visszatekintés I., Megjegyzések az új tantervhez 1961)

„Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg.” (Visszatekintés III., Zenei nevelés Magyarországon – Előszó 1966)

„A legnagyobb probléma a fejlett technika összeegyeztetése az emberséggel. Amint a technika halad és minél több munkát átvesz az embertől, úgy fogy az ember aktivitása. Épp ezért veszély az, hogy éneklés helyett megnyomja a gombot és hallgatja, hogy mások hogyan énekelnek.” (Visszatekintés III., Amerikai tapasztalatok – Nyilatkozat 1966)

„[…]ez a veszélye a nagy hanglemez- és televízió-kultusznak: kiöli a személyes aktivitást. Ezt az aktivitást akarjuk visszahelyezni jogaiba.”  (Visszatekintés III., Zenei nevelés, embernevelés – Nyilatkozat 1966)

 „[…]Fölhasználni a technika minden vívmányát, ha az segít és megkönnyíti a dolgot, de nem annyira, hogy ezzel megcsonkítsuk a magunk aktivitását és emberségét.” (Visszatekintés III., Amerikai tapasztalatok – Nyilatkozat 1966)

Kodály koncepciójának külföldi adaptációja

„Nagy öröm számunkra, ha mások is hasonló úton indulnak el. Ezzel is közelebb kerül egymáshoz a sok magának élő nemzet, és egy kis lépést tesz az általános, kölcsönös megértés felé.” (Visszatekintés III., Két zenei konferencia Budapesten 1964)

„Így építettük fel, fokozatosan, azt a módszert, melynek demonstrációját, amerikai gyerekek közreműködésével, ma délelőtt látták. Ez azt is bizonyítja, hogy a módszer mindenki számára alkalmas, nemcsak a magyaroknak.” (Visszatekintés III., Dartmouth kerekasztalánál – Felszólalások 1965)

„Az emberek minden országban egyformák, azonos képességekkel és adottságokkal. Szerintem mindenkit meg lehet tanítani a zene elemeire, különösebb fáradság nélkül.” (Visszatekintés III., Iskolai énekoktatással az egyetemes zenekultúráért – Nyilatkozat 1966)

„Ha e rendszert más országokban alkalmazzák, akkor mindenhol ki kell egészíteni az ottani sajátos motivikával és zenei háttérrel. Ami egyébként jól kombinálható vele. Legfontosabb az igen lassú, de következetes fejlődés, kezdve a legegyszerűbb elemekkel. A gyerekek meglepő gyorsasággal eljutnak a két- és háromszólamú éneklésig, mert harmóniaérzékük, ha nem sajnáljuk a fáradságot és foglalkozunk vele, nagyon hamar kifejlődik. Ennek fő akadálya, hogy a legtöbb iskola túl kevés időt szán rá.” (Visszatekintés III., A zenei nevelők Santa Barbara-i konferenciája előtt – Nyilatkozat 1966)

„Kiindulni azonban a sajátjukból kell. Hogy úgy mondjam, a »saját dallamtár«-ukból. Ezt kell azonban kibővíteni más népek zenéjével. A nagy klasszikusok zenéje mindig különböző népek zenéjének ötvözete. Mozart, akárcsak Bach, német és olasz zenét ötvözött eggyé. Minden nagy zeneszerző, ha egy bizonyos nép képviselője is, elképzeli a többi országot, és eggyé ötvözi magában a világ minden lehetséges zenéjét.” (Visszatekintés III., Zenei nevelés, embernevelés – Nyilatkozat 1966)

(zenei általános iskolák) „Külföldi vendégeink néhány éve fáradhatatlanul látogatják ezeket az iskolákat, csodálják az eredményeiket és tanulmányozzák tantervüket, azzal a szándékkal, hogy hasonlót létesítsenek a maguk országában is. […]

Abban a sokéves küzdelemben, melyet ezekért az iskolákért folytattunk, soha nem gondoltunk külföldre. Csakis az a szándék vezetett, hogy javítsunk a magyar zene állapotán, hogy minél több embertársunkra terjesszük ki a zene áldását. Úgy látszik azonban, hogy számos más ország is hasonló gondokkal küzd: […] A komolyzene hallgatóságát többszörösére növelni: úgy tetszik, ez mindenhol sürgős szükséglet.

Ha fáradozásaink és tapasztalataink mások számára is hasznosaknak bizonyulnak, annak csak örülhetünk. Már csak azért is, mert ez segíti a kölcsönös megismerést, és egy lépéssel talán előreviszi az emberiség annyira áhított testvérré válását is.” (Visszatekintés III., Zenetanítás és nevelés 1966)

(a relatív szolmizáció) „Ez valóban lehetetlen a franciák és olaszok számára, akik megszokták a rögzített dó-t. De akad más, amit átvehetnek a módszerünkből, hogy a magukét javítsák.” (Visszatekintés III., Párizsi beszélgetés 1965)

Összegző gondolatok

„A zenének civilizáció-teremtő küldetése van: hozzájárul egy esztétikailag és erkölcsileg magasabbrendű világ felépítéséhez.” (Visszatekintés III., Francia-magyar zenei kapcsolatok – Nyilatkozat 1947)

„[…]lehetséges, sőt parancsoló szükségesség, hogy a zene tegye meg a magáét az emberiség új humanizmusra emelkedéséért. Mert ebben semmi sem pótolhatja.” (Visszatekintés III., A konzervatóriumi igazgatók koppenhágai tanácskozásán – Előadás 1963)

„Hisszük, hogy az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni.” (Visszatekintés III., Zenei nevelés Magyarországon – Előszó 1966)

„Hiszem, hogy a zene jobbá teszi az emberiséget. Ez erős hitem: ezért dolgozom megvalósulásáért. A jobb muzsikus jobb ember is.” (Visszatekintés III., Zenei nevelés, embernevelés – Nyilatkozat 1966)

„Ha van öt percem, hogy zongorázzam, többnyire még ma is Bach Wohltemperiertes Klavierjából játszom.

[…] A Wohltemperiertes Klavierban […] rejlő zenét […] nem egy helyütt inkább vokálisnak, mint instrumentálisnak éreztem.” (Visszatekintés III., Önarckép 1965)

„[…]azóta azt böngészem naponta; mai napig sem hagytak el. […] Bach olyan jelenség, akit csak a legnagyobbakhoz lehet mérni, Homéroszhoz, Dantehoz vagy Shakespeare-hez.” (Visszatekintés III., Találkozásom Bach zenéjével – Nyilatkozat 1966)

„[…]a tanulást nem lehet abbahagyni az iskolával. Ha jobb életet akarunk, naponta újat kell tanulnunk késő öregkorunkig.” (Visszatekintés I., Karéneklésünk jövője 1942)

„Keressünk új utakat, ha azt akarjuk, hogy a zene közkincs legyen, ne csak egyes kiváltságosoké.” (Visszatekintés I., Huszonnégy kis kánon a fekete billentyűkön – Előszó 1946)