Az alábbi publikáció célja, hogy visszanyúljunk az autentikus, eredeti forrásokhoz, és azok alapján összegezzük Kodály leglényegesebb zenepedagógiai vonatkozású állásfoglalásait, irányelveit, útmutatását. Mindez a halála óta eltelt fél évszázad távlatából, a megváltozott történelmi, kulturális körülmények, korunk sajátosságai perspektívájából különösen fontos, érdekes és időszerű. E széleskörű áttekintés konklúziója megerősíti azt a tényt, hogy Kodály zenepedagógiai koncepciója, annak alappillérei változatlanul egyetemes érvényűek, hitelesek és iránymutatóak.
Bartók Béla: „Kodály a legnagyobb magyar zeneszerző-pedagógusunk” (Bartók Béla: Kodály Zoltán 1921 – megjelent a Nyugat 1921. évfolyamában – Bartók Béla válogatott írásai, Művelt nép 1956)
Kodály Zoltán (1882 – 1967) sokoldalú szellemi nagysága közismert: a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, egyetemes műveltségű nyelvész, zenetudós, népzenekutató, zeneakadémiai tanár, a korszak magyar és nemzetközi kulturális életének kiemelkedő, nagy tekintélyű alakja. Ez a rendkívüli, szerteágazó háttér teszi ma is oly hitelessé nagyszabású zenepedagógiai koncepcióját, iránymutató állásfoglalásait szakmai kérdésekben.
Az alábbi publikációt elsősorban az egyre nagyobb tért hódító nemzetközi igény tette szükségessé és aktuálissá. Mind a magyar, mind a külföldi szakemberek érdeklődésének igyekszik eleget tenni, az ő részükre szándékozik autentikus összefoglalást, átfogó ismeretanyagot nyújtani, visszatekintve a Kodály halála óta eltelt fél évszázad tapasztalataira, a XXI. század perspektívájából. Célunk tehát a nagyszabású koncepció hiteles áttekintése, összegzése, univerzális érvényességének alátámasztása.
Kodály egy-egy írását saját történelmi kontextusában kell elhelyezni. Értelmezésükkor figyelembe kell vennünk, hogy mindenkor a saját kora aktuális problémáira, tévedéseire, hiányosságaira, mulasztásaira reagált, azok megoldásáért küzdött. Ezek a megoldásra váró, sürgető feladatok élete során is folyamatosan változtak, alakultak. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy élete a XX. század történelmének legviharosabb évtizedeit ívelte át. Ámbár a koncepciójának alappillérei nem változtak, a hangsúlyt mindig az aktuális, új feladatokra helyezi, s a korábbi célokat új gondolatokkal bővíti. Mintegy irányelveket, vezérfonalat nyújtva új és új feladatokat jelöl ki, melyek hosszú távú megvalósítását szimbolikusan százéves tervnek nevezi.
Kodály valójában egy páratlan, sokrétű zenepedagógiai koncepciót hozott létre. A módszer maga elsősorban Ádám Jenő nevéhez fűződik, de megvalósításában hatalmas szerepet vállaltak más jelentős tanáregyéniségek is – Kodály egykori növendékei –, akik Kodály személyes útmutatásával a koncepció alapelveit átültették az iskolai gyakorlatba (Nemesszeghyné Szentkirályi Márta, Bors Irma és mások).
Az alábbi mélyreható, átfogó összegzés a koncepció alapelveit világítja meg egy-egy témakörhöz fűződő Kodály-idézeteken keresztül, az azokhoz kapcsolódó filmfelvételekkel, zenei, képi és zenepedagógiai illusztrációkkal kiegészítve. A publikáció gerincét tehát Kodály eredeti írásaiból, beszédeiből, nyilatkozataiból idézett gondolatok alkotják.
Rendkívül tanulságos számunkra az évtizedek során folyamatosan figyelemmel követni a Kodály-koncepció világszerte egyre gyarapodó adaptációit, és azokból néhány alapvető megfigyelést leszűrni. A Kodály-koncepció megismerésére és alkalmazására irányuló nemzetközi érdeklődés és igény rendkívül nagy, egyre nagyobb. Nagyszerű zenész-tanár egyéniségek kiemelkedő, magas színvonalú programokat hoztak létre a maguk közegében a világ különböző pontjain, hosszú évek kitartó, elkötelezett, elhivatott munkájával. Egyre több helyen válik lehetővé a Kodály-koncepcióra alapozott zenepedagógiai képzés, tanárképzés, és ennek nyomán szép számmal valósulnak meg új iskolai programok.
Természetesen ez egy hosszú folyamat, mely sokszor buktatókat, gyakran jó szándékú félreértéseket is tartalmaz. Ezek közül néhány gondolatot szükségesnek vélek megemlíteni, már csak azért is, mert ezek hangsúlyozottan indokolják egy hiteles forrásokra támaszkodó, autentikus információkat közvetítő publikáció létrehozását.
Világszerte nagy számban jelennek meg a témával kapcsolatos könyvek, Kodály nevével fémjelzett kiadványok, írások. Azonban a közzétett írások némelyike helyenként nem eredeti forrásokra támaszkodik, hanem másodkézből, harmadkézből származó, sokszor félreértett, félreértelmezett információkra, forrásmunkákra hagyatkozik.
Másutt a Kodály-koncepció nemzetközi alkalmazása vagy vélt alkalmazása során gondot jelent, hogy nemegyszer szem elől vész a zeneoktatás valódi célja, és annak rovására egy-egy metodikai elem, módszertani összefüggéseiből kiragadva, túlhangsúlyozott, sokszor öncélú szerepet kap. Az arányok nemegyszer eltolódnak egy-egy látványosabb, könnyebben elsajátítható módszertani eszköz javára. Ez többnyire részint a tanár zenei képzettségének hiányából ered, részint a Kodály-koncepció tévesen értelmezett, hiányos ismeretéből. Hangsúlyeltolódások, önkényesen kiragadott elemek téves értelmet adnak Kodály zenepedagógiai megközelítésének. Ez – a jó szándék ellenére – torzító, kártékony, hiszen nemegyszer zenészeket, zenetanárokat, növendékeket, döntéshozókat megtéveszt, és egy nagyszerű ügy ellen fordíthat. Úgy gondolom, a külföldi adaptációk során egyfelől rendkívül nagy súlyt kell fektetni a tanárok zenei képzésére, másfelől arra, hogy a módszertani eszközök a zenei nevelés valódi céljait szolgálják, ügyelve a megfelelő arányokra. Ehhez ez a publikáció is fontos tájékozódási pontot nyújthat.
Az adaptációk során a külföldi iskolai gyakorlatban nemegyszer a zeneirodalmi ismeretek hiánya is gátat szab a tanított és tanítható zenei anyagnak. Talán ez is oka annak, hogy sokszor kiváló alapfokú zeneoktatási programok is megrekednek az alapfokú szinten. Kevés program jut el a műzene tanításáig, a népzenei kezdetek után. Továbbképzések során a mi feladatunk is segítséget nyújtani különböző stíluskorszakok tanításra alkalmas zeneműveinek megismeréséhez, elemzéséhez, megközelítéséhez. Ezek sora természetesen végtelen, és az újabb és újabb művek felfedezése, megismerése egész életre szóló feladat és boldogság.
A körülmények nyilvánvalón Kodály halála óta is folytonosan változnak. Az elmúlt évtizedekben felgyorsult életformánk, az átalakult, kitágult történelmi, kulturális környezetünk és a robbanásszerű technikai, műszaki, informatikai forradalom új kihívásokkal és új lehetőségekkel szembesít. Kétségkívül, a következő generációkra is komoly felelősség és inspiráló feladat hárul: Kodály örökérvényű elveit, értékekeit a mindenkori, változó környezetben megőrizni, a legmagasabb szinten megvalósítani, alkalmazni és terjeszteni.
Kodály koncepciójának eszmevilága, szemlélete ma is ugyanolyan ösztönző, példamutató forrást jelent, etikai iránytűt, nemcsak zenepedagógiai, hanem univerzális, emberi vonatkozásban is.
Kiváló szakemberek eredményes munkája ellenére máig fájdalmasan érezhető Kodály szellemi nagyságának, karizmatikus kisugárzásának, meggyőző erejének a hiánya. Gazdag szellemi hagyatéka azonban elevenen él, s fáradhatatlan elhivatottsága, elkötelezettsége, széles látókörű műveltsége, szemlélete mértékadó távlatokat jelölt ki az utókor számára is.
